Várva várt várandóság

Tegnapi telefonálásomat szintén alig vártam, szerencsére ismét jó híreket kaptam, nagyon szépek továbbra is az embrikék, ma transzfer. Kérdeztem, hogy miért? Miért nem viszik tovább az 5. napig??? Erre azt mondta Éva biológus, hogy a doktor úrral is ezt beszéltük... Na én nem emlékszem, csak arra, hogy a doktor úr magyarázta, hogy a 3. napi transzfer sem rosszabb. Na mindegy.... Kérdés: mennyit kérünk vissza? Kettőt vagy hármat? Erre először azt mondtam, hogy amennyit a doktor úr is jónak lát, de aztán megbeszéltük Petivel, hogy legyen 3. Mire visszatelefonáltam, hogy megmondjam a számot, ők is egyeztettek TZ-vel és ő is beleegyezett a 3-ba.

Tehát ma 1 órára mentünk a drágáinkért :)). 3-an voltunk transzferesek, én voltam a 3. Mondtam TZ-nek, hogy jól ragassza őket oda :)). Most nagyon lassan telt el az egy óra fekvés, még túl is húztuk, mert odakint tömeg volt. Aztán még megvártam, hogy az előttem lévő két lány felöltözzön, 3-an úgysem fértünk volna kényelmesen az öltözőben, közben meg beszélgettünk Editkével.

Petivel megbeszéltem, hogy a hétvége pihenés, meg utána még hétfő-kedd, de aztán fél napokra bemegyek dolgozni, Szilvi nem lesz, mert az esküvőjét intézi, ami szombaton lesz majd.

Mondanom sem kell, hogy hétfőn elővett a szokásos para, hogy mi van ha idő előtt volt tüszőrepedésem és kedden már nem találnak ott semmit... persze mindezt azért, mert bár most sok tüszőm volt, én az égvilágon semmit nem éreztem. Nem fájt a hasam, nem szurkált, talán egy kis puffadásom volt, semmi más.

Tehát kedden 8 előtt pár perccel meg is érkeztünk a Kaálihoz. Mi voltunk az elsők!!!! Hihetetlen volt, ilyenkor már sokan szoktak az épület előtt várakozni. Reménykedtem, hátha ez azt jelentené, hogy kevés punkciós lesz és nem kell megint egész délelőtt étlen szomjan várnom. Kiderült odabent, hogy csak ketten voltunk punkciósok, egy harmadik lány ciszta leszívásra jött, két másik pedig transzferre. Első voltam a sorban!!! :) Örültem neki, hiszen így nem kellett izgulva várni. Meg persze meg is lepődtem, hogy nem BB kezdi a műtétek sorát, ahogy szokta (bár lehet, hogy most mindenki TZ-hez tartozott). Na mindegy. A műtőben mondtam az anesztesnek, hogy ugye gyorsan elaltat, mert azt álmodtam előző éjjel, hogy nem aludtam el, csak elkábultam és lezsibbadtam... Persze jót nevettek rajtam, és mondták, hogy ilyen itt nem fordul elő. Most éreztem, hogy mikor altatnak, éreztem, hogy kábulok. Még az orvos bent sem volt, amikor már aludtam. Mikor felébredtem és úgy éreztem, hogy már tudatomnál vagyok, kérdeztem Csillát (ő volt az örzőben velünk), hogy ugye minden rendben volt (rémlett valami 15 sejtecskéről...). Mondta, hogy igen és hogy 15 sejtem lett (úgy látszik mindig kétszer kérdezek, mire megmarad :))

Kaptam plusz infúziót is, biztosan mert jól meg voltak terhelve a petefészkeim és hogy ne legyek hiperstimulált. 11 után kint is voltam a váróban Petivel. Persze még ekkor kezdődött a java... pár perc múlva rosszul lettem. Valószínűleg leesett a vércukorszintem, vagy az altatás miatt volt, nem tudom. Úgy mondtam Petinek, hogy szóljon valakinek. Anikó vissza is kísért az örzőbe, kicsit lefeküdtem, kaptam szőlőcukrot, meg megittam a teámat. Kb. 10 perc múlva úgy éreztem, hogy jobban vagyok. Miután kimentem, én voltam a következő TZ-nél. Mondta, hogy bármikor menjek nyugodtan infúzióra, ha úgy érzem kell. Kérdeztem tőle, hogy ugye ha jól viselkednek, elviszik őket az 5. napig, attól függetelnül, hogy vasárnapra fog esni. Mondta, hogy vasárnap is szokott ET lenni, legutóbb is volt 6. Persze megint elkezdte magyarázni, hogy az 5. napi transzfer nem csodatranszfer és a 3 napos is ugyanolyan jó. Tudom nagyon jól, hogy ez az én defektem, hogy az 5. napit biztosabbnak érzem...

A patikában ismét rosszul lettem, Petivel helyet kellett cseréljünk a pultnál, muszáj volt leülnöm. Aztán a kocsiban ismét, olyannyira, hogy a teám vissza is jött :(. Estére jobban lettem, akkorra a hasam kezdett nagyon fájni (de arra legalább számítottam).

Ma délelőtt alig vártam, hogy telefonálhassak. 9 sejtecskénk kezdett el osztódni, holnap ismét telefonálni kell. :) Öröm és boldogság (ahogy Peti mondaná).

Mára túl vagyok a 3. vv + uh kombináción. Mikor múlt héten pénteken voltam, a bosszankodás mellé, hogy még 11 órakor is vártam, hogy bejussak (pedig szóltam a lányoknak, hogy sietek) kellemes meglepetés is ért. Ugyan is az orvosom mikor ment vissza a rendelőbe, megszólított, hogy "Már nem sokára oda jutunk, Andrea!". Vagyis ez azt jelenti, hogy tudja a nevemet!!!! Annyi betege van és hamarabb gondoltam, hogy a lányok megjegyzik a keresztnevemet, mint ő, szóval egy szó mint szász, nagyon jól esett a lelkemnek, hogy nem "csak" egy újabb nő vagyok, aki uh-ra vagy receptre vár. :)

Szerdán hamar végeztem, rendesek voltak a lányok. A jobb oldalon 8 tüszőcske, a bal oldalon 2-3 tüszőcske növekszik. Akkor 10-12 mm-esek voltak. Mondta TZ, hogy a hétfő messze van, hogy csak akkor találkozzunk és bár ő nem lesz pénteken, de menjek már be BB-hez vv-re és uh-ra.

Na ma (pénteken), mentem reggel vv-re és mondtam a lányoknak, hogy maradok, szóval ha megvan a vv eredményem, mehessek is be. Szerencsém volt, 10 előtt végzett BB a műtőben és másodiknak be is hívott. Már 15 mm-esek a tüszőcskéim, szóval megkérdezte, hogy ráérnék-e kedden egy punctiora. Mondtam neki, hogy bármikor ráérek, amikor csak mondja. Írt fel még keddre is vv-t és + infúziót a jobb petefészkem miatt (amit teszek hozzá már most érzek, mi lesz még a hétvégén...). Kicsit kezdek túlstimulált lenni... Ja, és még három napig napi 3 szurim lesz (még menopurt is írt fel mindhárom napra a deka és a gonal mellé).  Szimpatikus volt BB, de azért inkább maradok TZ-nél, már úgy hozzászoktam :)

Kedden voltunk a TEGYESZ-nél megírni a pszichológiai tesztet, háááát nem volt semmi, kb. 400 kérdés volt, egy óra alatt csináltuk meg. Remélem mindenhol sikerült azt a választ x-elni, amit gondoltam.... 22-én kell mennünk beszélgetni a pszichológussal.

Múlt héten péntekre vártam a Mikulást, és arra a napra kaptam időpontot is TZ-től. A hormoneredményem alapján azt mondta, hogy még van 1-2 napom a mensiig. Én persze egész hétvégén vártam, csak vártam, de semmi. Mivel tegnap se látogatott meg, kénytelen voltam telefonálni a Kaáliba, hogy ma megjelennék egy vv-re és uh-ra, hogy megnézze TZ mi a helyzet. Kissé már bele voltam betegedve, hogy mi van, ha leállít, feleslegesen költöttem annyi pénzt és kínoztam magam a szurikkal.... Aztán ma hajnalban megkönyörült rajtam, igazi Mikiként ébresztett. Így nem régen betelefonáltam, hogy nem ma, hanem pénteken fogok menni, a 3. napon (mivel a 4. szombatra esik). Pénteken már decapeptyl-em se lesz, szóval így is úgy is mennem kell majd. Mindenesetre örültem, hogy végre megérkezett!!! :)

Tegnap a TEGYESZ-es néni volt nálunk környezettanulmányon. Úgy volt, hogy 9 órakor jön, erre fél órát késett, ráadásul oda se talált, telefonon segített Peti, hogy merre jöjjön. Mi meg ugye "lógtunk" a munkahelyről, szóval én már nagyon türelmetlen voltam. Kérdezgetett egy csomó mindent, közte fura kérdéseket is (pl. ki tud az örökbefogadási szándékunkról - nem értettem, hogy miért fontos ez...), illetve megnézte a házikónkat. Fél óra alatt végzett, aztán rohantunk dolgozni.

Tegnap éjszaka a nagyimmal álmodtam. Idén lesz 4 éve, hogy elment közülünk. Annyira élethű volt minden, a ház, az udvar, amit mondott... hogy mikor felébredtem, elkezdtem sírni. Annyira hiányzik!! :(( Szegény Peti meg nem tudta, hogy mit csináljon velem, hogy vigasztaljon. Utána már visszaaludni sem tudtam.

Tegnap ismét a Kaáliban jártam. Szerencsére nem voltak sokan, bár így is sikerült egy órát várnom. Odabent minden rendben van, így kezdhetjük is a hosszú protokollt. Azt mondta TZ, hogy a stimuláció u.olyan lesz, mint legutóbb, ezen nem változtat. Jók voltak a petesejtjeim, viszont az osztódással gondok voltak, így elképzelhető, hogy a spermiumoknak nem volt jó a megtermékenyítő képességük. Kérdezte, hogy Petinek volt-e HBA tesztje (spermiumok megtermékenyítő képességét nézik vele). Mondtam, hogy nem. Azt mondta, hogy mivel engem másnap már indít is, így nem vizsgálgatják Peti mintáját, hanem úgy veszik, hogy pozitív lett a teszt és így a megtermékenyítésnél ún. PICSI módszert alkalmaznak. Azt mondta, hogy úgy kell elképzeljem, mint egy hálót, amin csak a jó megtermékenyítő képességgel is bíró spermiumok akadnak fent. Tehát lehet egy spermium gyors és morfológiailag is szuper, ha nem jó a megtermékenyítő képessége. Kicsit utánanéztem a neten és találtam egy számomra is érthető magyarázatát a PICSI-nek. Szóval a spermiumok közé hyaluron cseppeket tesznek, ami u.az az anyag, ami a petesejtek felszínén is van. A minden szempontból tökéletes hímivarsejtek "rácuppannak" erre az anyagra és nem is engedik el. Így a biológusnak még könnyebb a dolga, hiszen ezek közül a tökéletes versenyzők közül kell csak választania. TZ mindig fel tud dobni és a "reménykedés" és "pozitív hozzáállás" szintem az egekbe szökik! :)

A gyógyszertárban még múlt héten jeleztem, hogy a héten szükségm lesz decapeptylre. Azt mondták, hogy semmi gond, megrendelik. Erre tegnap, mikor mentem kiváltani, közölték, hogy nem jött meg, sőt, a nagyker max. január végére tud szállítani. Még szerencse, hogy csak ma este kell, így Peti kiváltja Debrecenben. Azért biztos, ami biztos, a klinika patikájában telefonon eltetettem.

Közben az örökbefogadási kérelmünk is szépen halad a maga útján. Pénteken megjöttek az erkölcsi bizonyítványok, így hétfőn Peti be is vitte a kért papírokkal együtt a tanácsadónkhoz. Február 1-én fog jönni környezettanulmányra, 9-én pedig a pszichológiai tesztet fogjuk megírni. Állítólag február végén a tanfolyam is meglesz, így kis szerencsével márciusban meg is lesz a határozatunk. Juhéééé!

Ma végre nem felejtettem el reggel felhívni a háziorvosunkat, hogy számítson rá, hogy levelet fog kapni a TEGYESZ-től, amiben az egészségi állapotunk felől kérdeznek majd. Kiderült, hogy Peti még nincsen regisztrálva nála, szóval le is beszéltünk neki egy időpontot jövő hét hétfőre. :)