Várva várt várandóság

A mai napon úgy döntöttem, hogy feladom luxusalbérletem anyánál és 9 óra 05 perckor kiköltöztem. Jó volt nála, de mivel 3600 g, 57 cm-ig nőttem, szűkös volt a hely.

Üdv.: P. Bendegúz






















www.bendibaba.blogspot.com
 

Ma betöltöttük a 39. hetet is. Bendegúzom fekvése szerintem továbbra is változatlan, de igazából már nem érdekel, hogyan születik meg, csak rendben legyen az én kis pasim és végre jöjjön ki, hogy találkozhassunk vele. :)

Tegnap voltunk NST-n, ahol a méhtevékenység elég cikk-cakkosra sikerült, de dokim szerint tökéletes, vizsgálat ismét nem volt. Holnap kell mennem ismét. Kezd vizesedni a lábam, vagyis a lábfejem és a bokám, talán a kézfejem is egy kicsit, szóval a mérleget most inkább hanyagolom :)

A lakás teljesen kitakarítva, a szobája is készen van. Még függöny nincsen (nem találunk olyat, ami tetszene), de azzal végül is még ráérünk. A falidekor is készen lett pénteken, így szombaton fel is tettem. Megágyaztunk neki, elővettük a légzésfigyelőt is. Szombaton este barátoknál voltunk, kaptunk kölcsön babamérleget és pár ruhát. Néha érzek mensis fájdalmat, szóval jóslóim már vannak, de ez már tart egy hete és Bendikém még mindig a pocakban. Ma úgy érzem, mintha egy kicsit a derekam is fájna és kissé nyűgös vagyok, pedig megyek fel a városba pár helyre. Délután meg ha minden igaz jön egy barátnőm. Közben elkezdtem csinálni a karácsonyi dekort a fürdőszobatükörre, mert ha Bendi megszületik, arra nem lesz időm.

Keresztanyukája szerint ma fog születni. Szerintem még a hétvégén is egyben leszünk... Semmi jele, hogy megunta volna odabent. :)

Már alig várom, hogy megszülessen, de néha elfog a félelem, hogy vajon jól fogjuk-e csinálni, jó anyukája leszek-e és ilyenkor még elodáznám kicsit a szülést... Na meg persze arról nem is beszélve, hogy mennyire imádtam / imádok várandósnak lenni. :)

És akkor pár kép a szobájáról :)

39 hetes pocakkép :)
 

Ma betöltöttük a 38. hetet is. A hétvégi telihold és a mostani hidegfront sem érdekelte Bendegúzt, még mindig jól érzi magát a pocakomban. :) Én viszont kezdek egyre türelmetlenebb lenni, bár szerencsére továbbra sincsen semmi panaszom, de most már szeretném végre megölelni, meglátni, simogatni....

Múlt héten voltunk ultrahangon, ahol nagy meglepetésünkre megint vagy még mindig Bendi törökülésben csücsült a hasamban, esze ágában nem volt "irányba állni". A súlyát 3350 g-ra becsülte a gép (megdöbbentem, mert ez azt jelenti, hogy 5 hét alatt 1340 g-ot hízott), holott a buksija és pocakja a korának megfelelő átlagos méretet mutatja (BPD 94 mm, AC 338 mm), szóval nem értem, hogy mit néz még a gép, ami alapján több a súlya az átlagnál, ami viszont csak kb. 3 kg körül kellett volna lennie. A magzatvíz még mindig több egy kicsit, de igazából nem nagyon tudta eldönteni a szonográfus. A lepény is 2-3. fokban érett már. Szóval egyrészt megijesztett, hogy már ennyi a súlya, másrészt megijedtem, hogy akkor császárral kell szüljek. Mára mondjuk már megbarátkoztam a gondolatával, egy dolgot sajnálok nagyon, hogy akkor rögtön nem kapom meg manókát, hanem csak 2 óra múlva. Peti viszont megkapja, amikor viszik ki neki. Persze félek a műtéttől, hiszen azért csak egy műtét... Az NST aznap három szép keményedést is mutatott, az orvosom azt mondta, hogy lehet inkább október lesz a szülés, mint november.... hát ez már lassan megdőlni látszik, már nem sok idő van az októberből...

Pénteken elmentünk az orvosomhoz is, hogy átbeszéljük a szülést. Azt mondta, hogy ráérünk 10 perces fájásoknál elindulni, kivéve, ha elmegy a magzatvíz, mert akkor mentőt kell hívni, mert akkor feküdni kell. Vajúdni ugyanúgy fogok, szóval "csak" a vége alakul másként. Szerencsére nem kell tovább a kórházban maradnunk majd csak azért, mert császárral fogok szülni. Persze sokan vigasztalnak, hogy még az utolsó pillanatban is megfordulhat Manóka, de az orvos szerint már nem sok esélye van, szóval már a császárra készülök, biztosan van valami oka, amiért ő így szeretne megszületni. Jól megbeszélték egyébként az orvossal, hogy a mostani hétvége milyen jó lenne, mert a doki 2 nap is ügyelni fog, Peti meg még letud így egy jövő heti auditot, amíg mi a kórházban vagyunk. A keresztanyukája november 2-t tippel, nekem semmi megérzésem, de leginkább kezdem azt érezni, hogy kivárja a fiatalember a végét, csak azért is, mert én már szeretném, ha jönne. :)

Lassan a takarításnak is a végére érek, hétvégén anya eljött segíteni és így hárman gyorsan megtakarítottuk az ablakokat. Én mindenhol portalanítottam az elmúlt két napban, szóval lassan csillog-villog a ház, már csak az új lakó hiányzik... :)
Múlt héten elkészítettem az ajtódíszét is, erről teszek fel képet is, szerintem egész jól sikerült. Tegnap pedig elkezdtem a falidekort, ma nem volt rá időm, de holnap folyt. köv.
Holnap NST és elvileg vizsgálat is. Kíváncsi vagyok, hogy milyen állapotban van a méhszájam (nem mintha jelente bármit is, hallottam már olyat, akinek reggel még zárt volt, este / másnap meg már szült).

Súly: 67,4 kg
Pocak: 101 cm








37 hetes pocakkép :)


















ajtódísz :)

Már egy hónapja nem írtam... Mindig terveztem, de aztán sosem jött össze. A héten betöltöttük a 36. hetet is. Hihetetlen, hogy már itt tartunk. :)

A múlt héten még dolgoztam, bár már csak 4 órában, előtte 4 hétig pedig 6 órában. Jó volt így, hogy fokozatosan hagytam abba. Így valahogyan természetes volt, hogy a héten már itthon vagyok. Nem is hiányzik egyáltalán. Azt hittem, hogy unatkozni fogok, de nem!! Már péntek van és olyan gyorsan eltelt a hét, hogy észre sem vettem.... Minden nap sétálok 1,5-2 órát, kihasználom ezt a gyönyörű időt... Teszek-veszek itthon, tegnap végre elkészültem Bendi lámpájával, amit végül én készítettem. Apa adott egy régi lámpabúrát, aminek már csak a fém váza volt meg. Ezt borítottam be babakék vetex anyaggal és vettem fa figurákat, amiket festés után fellógattam rá. Ezen kívül kaptunk egy nagyon aranyos gólyamamát fából, ami szintén a lámpára került. 

Bendinek a szobája lassacskán alakul. Csináltattunk neki matracot a kiságyba, mert kiderült, hogy ez még régebbi kiságy és nem a mostani sztenderd méretei vannak. De nem gond, így is nagyon jó kis matraca lett, macikás, levehető huzattal. Már mindent megvettem, még egy cumisüveg hiányzik csak. Minden ruháját kimostam (megjegyzem, több zoknija van, mint nekünk összesen :). Szintén kimosva lefóliázva van a bébihordó, a pihenőszék és a babakocsi is. Vettünk foszforeszkálós csillagokat (ez majd a plafonra fog kerülni) és barikákat, macikákat, kacsákat, ezeket pedig a kiságy és pelenkázó fölé fogom feltenni mint egy sormintát. Sajnos függönyt nem találtunk még. Elég nehéz a helyzet, mert nem tetszik nekünk a mindenféle mesefigurás függöny, más meg nem igazán van a boltokban. Szóval azt hiszem, függöny nem lesz egyelőre, bár persze még nem adtam fel a keresést. Max veszek olyan filctollszerűséget, amivel ablakra lehet festeni, így mindig változatos lesz. Tervezek még hungarocellből kivágni és festeni figurákat, amik szintén a falra kerülnek majd, de ehhez még hozzá sem láttam... Ja, szerdán végre befejeztem a kórházi csomagom összepakolását is, szóval már az is készen van.

A héten volt a 2. NST-nk. A múlt heti mutatott egy nagyobb méhösszehúzódást, a heti pedig (ha jól láttam) 2 kisebbet. Egyébként múlt hét óta figyelem is, és tényleg viszonylag sokszor keményedik a hasam. Még a hétvégén szedem a magnéziumot, aztán már azt is elhagyhatom. Kedd óta iszom a málnalevél teát, ami ha jól tudom puhítja a méhszájat és ha eljön az ideje, gyorsabban fog tágulni. Hát majd elválik, én megadom az esélyt :)
Egyébként még szerencsére mindig fitt vagyok, ha sokáig állok, ténykedek leülés nélkül, akkor egy idő után fáj a hátam, de ezt leszámítva szerencsére jól vagyok. Bár újabb "végefelé" tünet, hogy tegnap óta dagad a kezem, szóval este le is vettem a gyűrűimet...

Bendi nagyon édes, napjában egyszer-kétszer tutira ébren van és akkor mocorog, alakítja a pocakom ezerrel! :) Éjszaka meg alszik, mint a kisangyal, sokszor nagyon is, amivel meg rám hozza a frászt. Ugyanis megszoktam, hogy az éjszakai "mosdómenet" után, amikor visszafekszek, ő is helyezkedik picit. Ehhez képest egy héten belül már 2-szer produkálta, hogy hiába forgolódtam jobbra-balra, meg se moccant! Már kezdtem komolyan megijedni, amikor végre megmozdult. Peti erre csak nevetett, hogy az ő fia (ugyanis neki van nagyon jó alvókája) :) Bezzeg nekem ez annyira nem vicces... Még mindig szokott csuklani, de talán már nem olyan sokszor. Észrevettem, hogy esténként, amikor kenem a pocakom, akkor odadugja valamiét és szereti, ha azt simizem. Általában én szoktam megunni, mert ő nem húzza el. Kis kéjenc.... ebben is az apukájára üt :)

Egyébként vegyes érzéseim vannak. Éveket vártam rá, hogy pocaklakóm legyen, elképzeltem, hogy a föld fölött fogok járni... Végül is ez megvolt, azt hiszem, hiszen nagyon élvezem és éleztem végig a várandósságot, de mindig ott volt az aggódás is, hogy érjük el a 14. hetet, aztán a 20. hetet, aztán a ...... És most mindjárt vége. Már úgy megszoktam, hogy itt van ez a kis manó a pocakomban, hogy furcsa lesz bizonyos szempontból, amikor majd megszületik (de várhatóan akkor ez eszembe sem fog már jutni). Egyszóval borzasztóan várom már, hogy végre megszülessen és velünk legyen, másrészt sajnálom, hogy a várandósságnak ezzel vége lesz... Jövő héten töltjük a 37. hetet, utána már bármikor jöhet, nem lesz koraszülött. Jövő hétvégén telihold is lesz ráadásul, olyankor is szeretnek jönni a babák.... :) A szülés gondolatával még egyelőre nem foglalkoztam, de azt hiszem itt az ideje, hiszem jövő héttől már bármikor érkezhet Bendi. Kezd izgalmas lenni az élet :)

Súly: 66,3 kg
Pocak: 101 cm

És egy friss pocakkép :)




















és a saját készítésű lámpa :)

Múlt hétvégén újabb esküvőre voltunk hivatalosak, ezúttal Kartalon, Peti egyik barátja adta nősülésre a fejét. Az autóút 2,5 óra volt, semmi gond nem volt, viszont már fájt kicsit a derekam-hátam, mire odaértünk, jól esett kiszállni az autóból. Szerencsére a szállás és a lagzi ugyanott volt, egy panzióban illetve annak éttermében. A vacsora előtt volt egy skótdudás előadás, amit manókánk nagyon nem szeretett. Hangos volt és sok volt a magas hang. Szegényem nagyon mocorgott, nem győztem takargatni a pocakom a kezemmel, még a kötött pulcsimat is odatettük, hátha tompít neki valamit. Aztán vacsi alatt nyugi volt, viszont amint elkezdődött a "mulatság", nekem befejeződött az este. A zene ugyanis diszkó jellegű volt és nagyon hangos, főleg a basszus részek, és a mocorgásából arra tippeltünk, hogy ez most neki nem tetszik, így 11 órakor én felmentem a szobába, Peti még fél 3-ig lent volt. Sajnáltam kicsit, mert azért táncikáltam volna még egyet-egyet, de hát Bendiért mindent megteszünk természetesen. :)

Tegnap volt a 32 hetes ultrahang. Igazából csak a manó súlya miatt aggódtam kicsit, hogy nehogy nagyon sok legyen, erre más meglepetések vártak, nem éppen a legjobb értelemben. Kiderült, hogy a magzatvíz több az átlagosnál, de szerencsére nem kórosan, így semmi teendő vele, illetve hogy Bendi megfordult, így most medencevégű fekvésben van. Ráadásul ezt vasárnap dél óta művelhette, mert akkor még tuti lent volt a buksija, mert a csuklását teljesen lent éreztem. Szóval azóta mondogatom neki, hogy legyen ügyes kisfiú és forduljon szépen vissza. Nem szeretnék császárral szülni :(

Szintén tegnap volt a szülésfelkészítő 2. fele, ahol az újszülöttgondozás volt a téma. Ez az alkalom részben kárpótolta a múltkori csalódást, mert a csecsemősnővér 1,5 órán át beszélgetett és adott át információkat onnantól kezdve, hogy megszületik a baba egészen a hazamenetelig. Nagyon élveztük, nagyon sok mindent megtudtunk. Utána Peti megkérdezte, hogy mikor lesz a következő alkalom, erre mondtam, hogy nem lesz több. Ő azt hitte, hogy még a fájdalomcsillapításról, légzéstechnikáról stb. lesz okítás. Kis lelkes, imádom :)

Tegnap megvettük a textilpelusokat, egy kifogót, turkáltunk egy body, vettünk kiskanalat. Lassacskán csak a végére érünk a hiányzó dolgoknak. :)

Manónkánk mért adatai: BPD- 85 mm, AC- 273 mm, súly- 2010 g (ez átlag felső határa, de mivel több a magzatvíz, elképzelhetőnek tartom, hogy kevesebb ennél). Most 2 napja "szokása" hogy akkor tart bulit, amikor lefekszek :) Szerencsére azért éjszaka továbbra is alszik. Most már látványosan hullámzik a hasam, amikor mocorog, imádom érezni, nézni :)