Az előző hét eseménytelenül telt. Leszámítva, hogy egyre jobban éreztem magam, tünet továbbra is semmi. Talán csak annyi, hogy a reggeli kapucsínó, amit évek óta iszok, nem esik jól, szóval nem iszom már néhány hete. Illetve az édesebb dolgokat, mint pl. majonéz, egyáltalán nem kívánom. Na de ez engem nem nyugtat meg. Bár nem is hiszem, hogy lenne bármi, ami megnyugtatna.
Végre eljött a mai nap is, délelőtt még bementem dolgozni, mert 14:30-ra volt időpontunk. Szóval busszal mentem be, aztán Peti jött elém és együtt mentünk. Több mint egy órát vártunk, én már borzasztó ideges voltam!!!
Aztán az uh-n: sokat nőtt, a petezsák 17 mm-es a picurkánk pedig 5,5 mm. És van szívhang!!! :) Vagyis ahogy TZ mondta: "Van pulzálás, mielőtt még kiugrana a szíve (mármint az enyém)". Mondtam neki, hogy ideges voltam, már a hasam is lement. Erre mondta, hogy azért van még. Ez egy fontos állomás volt, most már nyugodjak meg, rendben lesz minden. Na hiszen, nem tudom, hogy mikor leszek képes tényleg elhinni... Viszont nagyon boldoggá tett!!! :))
A horoszkópomat sosem szoktam elolvasni, mert nem hiszek benne. Viszont ma reggel a rádióban véletlenül hallottam és ezt mondta: "Ma teljesül az egyik legszebb álma!". És igaz lett, hiszen van szívhangja a kicsikémnek és jól van!!!
Ma vagyunk 7+0 (bár a punkciótól számítva 7+1). Legközelebb 2 hét múlva kell jönnünk. :)
