Kedden felhívtam a védőnőket, kapcsolták is személyesen azt, akihez tartozni fogok. Mondtam neki, hogy várandós vagyok és szeretnék nála lejelentkezni. Kérdezte, hogy jártam-e orvosnál, én meg egy mondatban elmondtam, hogy igen, de a Kaáliban állok gondozás alatt. Mondta, hogy csak akkor tud adni kiskönyvet, ha a körzeti nőgyógyásznál is lejeletkezek. Szóval szerdán meg is tettem, eltöltöttem 2 óra hosszát a nőgyógyászati rendelésen azért, hogy beírják a rendszerbe, hogy várandós vagyok az utolsó uh. eredményemmel együtt. Csodálkoztak, hogy dolgozok, mert hogy lombik meg stb.... Na mindegy, végül is megfogadtam, hogy mindent kibírok, semmi miatt nem fogok panaszkodni, ha végre pocaklakóm lesz. Adott beutalót a laborba, szóval a csütörtök (tegnap) reggelt ott kezdtem, ráadásul éhgyomorra, mert vércukrot is néztek. Peti megcsinálta reggel a szendvicsemet, hogy az elkészítésével se kínozzam magam, hazafelé el is majszoltam. Aztán rohantam haza, mert jött a kéményseprő az éves ellenőrzést megcsinálni, majd 11:45-re vissza a városba a védőnőhöz. Kedves hölgy, kiállította a kiskönyvemet, megvolt az első súlymérés (58,5 kg cipőstől) és vérnyomás (80/60), kicsit alacsony, de nekem nincsen problémám vele. :). Kaptam "egységcsomagot", amiben volt 2 újság, tele okosságokkal a várandósággal kapcsolatban, egy kördiagram szerű valamit, amin be lehet állítani az utolsó mensi időpontját, és akkor mutatja a születés várható időpontját is, sőt, ha beállítom mindig az aznapi dátumra, mutatja a terhességi hetet és kicsi nagyságát is. :)
Hazafelé még bementem anyához az oviba (óvónő), beszélgettünk kicsit és megmutattam neki a kapott dolgokat. Nagyon boldog volt ő is, mondta, hogy a jövő héten már el fogja mondani a munkahelyén, már nem bírja tovább magában tartani. Olyan aranyos volt :)
Az émelygés kezd elmúlni, van olyan nap, hogy nincs is, ha van is, inkább csak a közérzetemet rontja. Már kezdett zavarni, hogy miért nincsen, amikor tegnap a kapott újságban a 9-10. hétnél olvastam, hogy múlik el a rosszullét. Éjszaka még kimegyek egyszer mosdóba, de nem akkora az inger, hogy ne bírnám ki reggelig. Az éhség továbbra is megvan, borzasztó hamar megéhezek. Peti csak mosolyog rajtam :)). És van egy újdonság is, pár napja éjszaka annyira kiszárad a szám.... Ja, és a térhajlatom annyira kiszáradt, hogy ekcémás lett (ez pár hete kezdődött)...
Ma vagyunk 9+2 :)
