Várva várt várandóság

Ezt a blogot a hasonló sorsú nőknek szánom, akiknek szintén nem adatik meg, hogy "ágyban párnák közt" foganjon meg a várva várt csoda.....de hinni kell benne, hogy előbb-utóbb mindenkinek sikerül, ahogy nekünk is :)

Naptár

szeptember 2024
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30

Indavideó

14 hetesen

2010.05.12. 08:33 - pusiandi

Tegnap betöltöttük a 14. hetet is! Juhééé!!!

Ez már a 3. hét, amit itthon és fekve töltök. Kezdem nehezen viselni, de igyekszem hős lenni és mindent megtenni a picikémért. Szerencsére két hete se vérzés, se barnázás nem volt (kopp-kopp). Viszont kezdődik a szénanáthás időszakom, így ki fogom váltani az orrsprayt, amit felírtak az allergológián, mert úgy gondolom, hogy a tüszkölés és orrfújás rosszabb a kis drágámnak, mint a gyógyszer (amit szerencsére egyébként szedhetek). Peti egy hős férj és apa, mindent ő csinál itthon, imádom ezért és még sok másért is! :)

Hétfőn voltam tanácsadáson, a súlyom fél kg-mal volt több, mint 4 hete, ez azonban valójában a ruhám miatt volt, a farmer nehezebb, mint egy szoknya :)) A vérnyomásom továbbra is alacsony, de már nem is mondanak rá semmit a védőnők. Viszont kérdezték, hogy érzem-e már a kicsit :)

Elmentem a szemészetre is, szerencsére mindent rendben talált az orvos, 5 perc alatt végeztem. Aztán pedig újabb időpontot akartam kérni a nyaki uh-hoz, de végül is behívtak és megcsinálták. A pajzsmirigyemmel is minden rendben, halleluja. :) Már csak a belgyógyászat van hátra, illetve a fogorvos kellene elmennem...

Tegnap reggel érdekes élményem volt. Felébredtem, hanyatt fordultam, a hasamra tettem a kezeimet és mintha éreztem volna, ahogy megmozdul a kicsikém. Sajnos csak egy pillanat volt, és csak a tenyeremmel éreztem, de jó érzés volt. Sajna ma reggel lustizott a kis drágám, nem ismételtük meg a tegnap reggelt. De sebaj, még pár hét és már anélkül is éreznem kell, hogy a kezem ott lenne :)

Ma pedig érdekes álmom volt. Egy kisbabával álmodtam, akit nem én szültem, végül mégis a miénk lett. Nem örökbefogadás volt, de valami hasonló... igazából nem tudom elmagyarázni, hiszen az álmok elég kuszák. Viszont ami biztos, hogy először nem láttam a kis arcocskáját, csak egy-egy vonását, de tudtam, láttam, hogy gyönyörű. Aztán később láttam rendesen az arcocskáját is, és az elejétől fogva tudtam, hogy kislány! :) Az az érdekes, hogy nincsen megérzésem, hogy vajon kislány vagy kisfiú.... de valahol mélyen inkább kislányt érzek, de ez visszavezethető arra is, hogy Peti már évek óta mondja a Luca nevet, fiú nevünk viszont nincsen és nem is érzek rá egyelőre késztetést, hogy gondolkodjak rajta. Persze bármi is lesz, imádni fogjuk és nagyon szeretjük, egy a lényeg, egészséges legyen!

És amúgy Bridget Jones módra:

  • súly: 57,6 kg (még mindig max. 0,5 kg gyarapodás)
  • pocakméret: 85 cm (csak hogy lássam valamiről, hogyan növekszik)
  • kor: 14+1

 

A bejegyzés trackback címe:

https://lombikbaby.blog.hu/api/trackback/id/tr1001994300

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása