Múlt héten hétfőn végre eljutottam a 24. heti laborvizsgálatra is. Előző héten a háziorvosom szerencsére szó nélkül kiírta a beutalót. Sőt, Petitől még kérdezte is, hogy fog-e a szülés után otthon lenni, erre mondta Peti, hogy igen. A dokink meg közölte, hogy ha akar, még egy hétig megfázhat majd... :) A laboreredményért csak szerdán mentem, különösebben nem izgultam, de amint megnéztem a leletet, már nem voltam annyira nyugodt. Sok eredményem volt pozitív, vagy határérték alatt vagy felett voltak. Alig vártam, hogy internet közelbe lehessek és próbáljak utánanézni az eredményeknek. Túl sokra nem jutottam, Peti azt mondta, hogy néhány vérszegénységre utal, volt egy, aminek a felső határértéke elvileg várandósoknál sokkal magasabban van (We, 20 helyett 80!). Beszéltem a védőnőmmel, aki azt mondta, hogy vérszegény vagyok, irassak a háziorvossal vastablettát. A We értékre pedig azt mondta, hogy az gyulladásra utal. Na ezzel kissé megijesztett, mert semmi bajom nem volt!!! Próbáltam hívni az orvosomat, de sajnos nem jártam sikerrel egész nap. Aztán este beküldtem Petit a háziorvoshoz, hogy irasson vastabit és nézzen rá a leletemre (én u.is sokáig dolgoztam aznap), ő pedig azt mondta, hogy ez a lelet rendben van, és ha 2 naponta szedem a terhesvitamint, akkor a plusz vastabletta sem kell, szóval nem írt fel semmit én pedig megnyugodtam valamelyest. Mikor este visszahívott az orvosom (először fordult elő ilyen), sajnos nem hallottam meg. De másnap biztos, ami biztos alapon bejelentkeztem hozzá péntekre, úgyse voltunk már a 18. hét óta. Pénteken mentünk is és sikerült pár dologgal meglepnie minket. Az első az volt, hogy mikor a találkozásnál puszit kaptam (eddig sose). Persze addig is tegezőben voltunk, mert fiatal, illetve a Peti uncsitesójáék a baráti körükbe tartoznak. Aztán beszélgettünk, ő is megnézte a leletet és ő is azt mondta, hogy rendben van, megmagyarázott dolgokat, hogy mi-mi miért magasabb-alacsonyabb. Aztán azért a biztonság kedvéért írt fel nekem vastablettát. Meghallgattuk Bendi szívhangját (ezt mindig annyira imádom!!:). Kérdezte, hogy van-e kérdésünk. Mondtam neki, hogy nem nagyon, majd a szülésről beszélhetünk, de azzal még ráérünk, úgyis találkozunk még addig. De ha már itt tartottunk, akkor mondtam neki, hogy hallottam, hogy van meghitten berendezett szülőszoba, szóval ha lesz akkor szabadon, akkor én olyat szeretnék. Erre rögtön rávágta, hogy csakis olyanban fogunk szülni. Meg mondtam, hogy ha lesz szabadon, akkor babás szobában szeretnék majd lenni, erre is mondta, hogy lesz!!! Nagyon meg voltunk lepődve, nem igazán tudtuk Petivel hova tenni ezeket a dolgokat, de mindenesetre örültünk neki, hogy így állt hozzá. Aztán persze mikor köszöntünk el, ismét kaptam puszit is.... Ki érti? Ja, és azt is mondta, mikor kifejeztem aggodalmam, hogy esetleg Bendi nagy baba lesz, hogy nem lesz ő 4 kg, nehogy azt higgyem. Pont jók a méretei, a korának megfelelőek.
Szombaton a legjobb barátnőmnek volt a lánybúcsúja, Marikának, aki egyben Bendi keresztanyja is lesz. Én szerveztem, készültem sok-sok mindennel (fátyol, teszt, hazugságvizsgáló üveg, oklevél, fogadalom, petrezselyemárulás stb.). 5-en voltunk, nagyon jól sikerült véleményem szerint. Kicsit féltem, hogy vajon hogyan fogom bírni, mert estére sokszor már fáj a derekam, vagy feszül a pocakom. De délután most rápihentem, 3 órát sziesztáztam és nem volt semmi gond!!! Még mikor éjfél után feljöttünk a városba, még táncoltam is kicsit. Biztosan sokan meg is néztek, ahogyan nagy pocakkal táncolni próbálok (viccesen festhettem). :) Aztán összefutottunk (direkt) a fiúkkal is és az utolsó 1-1,5 órában már együtt voltunk. Csak azt sajnáltam, hogy Arankát nem láthattam. Ő volt az a guminő, amit a vőlegény kapott és mire találkoztunk velük már eladta 500.-Ft-ért. Ehhez képest Marika több mint 3 ezer Ft-ot keresett a petrezselyemmel :). Hajnali 3 óra körül épségben, de nem józanon hazaszállítottuk a párocskát. :)
