A múlt hét elég mozgalmasra sikeredet, ugyanis csütörtök este Peti barátja és családja érkezett hozzánk a hétvégére, szombaton meg ugye Marikáéknak volt az esküvő. Így a hét első fele azzal telt, hogy próbáltunk mindkettőre előkészülni. Kitaláltuk, hogy miket főzzünk majd a barátoknak, ezután persze szerdán volt a nagybevásárlás, hogy csütörtökön már ne kelljen ezzel foglalkozni. Aztán ott volt még a ruhaproblámám is. Az esküvőre ugyanis nem szerettem volna ruhát venni, mondván, hogy valószínűleg soha többet nem lenne rajtam. Ráadásul az egyik barátnőmnek volt egy ruhája, ami elegáns volt és még éppen rámjött, viszont a hátamat szorította, így azt nem mertem felvenni. Aztán jött az isteni szikra, hogy egy másik barátnőmtől kaptam terhes rucikat, viszont azok a szekrényben pihentek, mert zömében nem nyári dolgok voltak, viszont emlékeztem egy vajszínű szoknyára is, ami vékony bársony anyagból volt. Na ezt egyik este elő is vettem, felpróbáltam és láss csodát, pont jó volt! :) Ezek után már csak egy felső kellett, ami azért picikét elegánsabb, mint amik vannak. Na a turkálókat erre találták ki. Szerdán el is mentem arra a két helyre, ahol jó rucikat szoktam találni. Az egyik helyen volt is egy fényesebb anyagból készült lila felső, viszont nem volt nálam a szoknya, így nem mertem megvenni. Másnap vittem a szoknyát és Petivel visszamentem. Mivel aznap egy csomó új dolgot pakoltak ki, még vagy 3-4 felsőt felpróbáltam és találtunk egy jobbat, egy szürkés passzos felsőt. Meg is vettük, már csak otthon láttam meg, hogy egy Espirit felsőt sikerült vennünk tökéletes állapotban (még a cimke se volt picit sem kopott). Nagyon örültem, hogy ha már elegáns nem tudok lenni a legjobb barátnőm esküvőjén, de legalább csinos leszek.
Pénteken reggel már Marikánál voltam, mert aznap volt a fotózás. Felöltöztettem a ruhájába és elfuvaroztam a fotózás helyszínére. Gyönyörű volt!!! :) A fotózás kb. reggel 9:30-tól 13:00 óráig tartott. Én és egy másik barátnője felváltva igazgattuk a ruháját és vittük a kiegészítőket. A második helyszínen fogyott el az energiám, ott már leültem és pihentem (mondjuk meleg volt és kb. 12 óra, én meg reggel 7 körül ettem utoljára). Amint hazaértem, mentünk ebédelni, már mindenki engem várt, éhes volt a banda. :) Ebéd után fagyizás, séta, játszótér a gyerekeknek, este főzés otthon, mikor a gyerekek lefeküdtek, utolsó simítás a nászajándékon (sajnos nem úgy sikerült, ahogy terveztem...), mikor a barátok is lefeküdtek, gyantázás és egyéb dolgok, szóval sikerült jóóóóó későn ágyba kerülnünk.
A szombat sem volt kevésbé eseménydús, reggel megreggeliztünk, aztán ebédet csináltunk, közben átmentem a barátnőmhöz, hogy csinálja meg a hajamat, aztán hazarohanás, hogy egyek pár falatot, aztán összekészültem, elbúcsúztam és siettem Marikához, hogy fel tudjam öltöztetni. Vittem a ruhámat, smink dolgokat, hogy amint ő készen van, én is öltözhessek. Peti megvárta, hogy a vendégek elmenjenek, aztán ő is rohamtempóban készülődött, hogy fél 3-ra odaérjen a kikérésre. Minden nagyon szuperül alakult, az esküvő után volt lufieregetés, csokordobás, harisnyakötő dobás, hintó, dottó stb. A vacsi fincsi volt és néha még táncoltam is. Már a menyasszonytánc után jönni akartunk haza, de aztán fél 3 lett belőle, mert Marika még kérte, hogy várjam meg a táncot a barátokkal. Szerencsére nagyon jól bírtam. Folyamatosan figyeltem, hogy nem keményedik, feszül-e a pocim, nem fájt a derekam, hátam és még Bendi sem rugdalt tiltakozásképpen. Kicsit féltettem a hangos zene miatt, de remélem, hogy nem ártott a kis hallásának. Vasárnap persze szinte egész nap pihentünk, aludtunk, így hétfőn már nem voltam fáradt.
A héten betöltüttük a 29. hetet is.... hamarosan megérkezik Bendi és így visszagondolva olyan hamar elment ez a néhány hónap. Először azon izgultam, hogy csak a 14. hetet töltsük be, aztán azért, hogy a 20-at, aztán a 24-et.... Persze élveztem minden pillanatát, de az aggódás folyamatosan ott volt és van még most is persze, ez már nem fog elmúlni soha :). A héten furcsa gondolataim voltak, mint pl. jó anya leszek-e, jól fogjuk-e csinálni, lesz-e elég türelmem.... Ezek eddig nem foglalkoztattak, de most majd minden nap eszembe jut, kicsit félek.... Szeretném, ha minden tökéletes lenne és sikerülne Bendinek kiegyensúlyozott környezetben kezdenie az életet...
Mostanában sokat csuklik a drágám, van, hogy naponta 2-3-szor is. Olyankor annyira szoktam sajnálni, mert sokszor hosszú perceken át is tart. Peti mindig azt mondja, hogy kis mohó és ezért csuklik annyit... :) A másik mutatványa a hasam deformálása :) Olyannyira oda tud húzódni a bal oldalra (mindig csak oda), hogy a hasam másik fele szinte teljesen lelapul. Vagy egészen feltolja a fenekét (gondoljuk, hogy azt) és egy nagyobb púpot csinál fent a hasamon. Ilyenkor úgy megnéznénk, hogy vajon mit csinálhat odabent... :). Néha eltalálja a hólyagomat is a kezecskéjével, de ez nagyon ritkán van. A mozgását is szinte már csak lent és fent érzem, ahogy a kezecskéivel és lábacskáival dolgozik. Imádom érezni :)
Tegnap előtt kaptunk levelet a kórházból, hogy az "együtt szülésre" felkészítő tanfolyam jövő héten csütörtökön lesz (elvileg 2-3 alkalom lenne). Már nagyon várjuk! :) Kíváncsi leszek rá nagyon! Közben olvasgattam a Suttogó című könyvet is és sok jó dologra bukkantam benne. Persze más kérdés, hogy mit fogunk tudni megvalósítani belőle...
Súly: 63,5 kg
Pocak: 96 cm
29+3
