Várva várt várandóság

Ezt a blogot a hasonló sorsú nőknek szánom, akiknek szintén nem adatik meg, hogy "ágyban párnák közt" foganjon meg a várva várt csoda.....de hinni kell benne, hogy előbb-utóbb mindenkinek sikerül, ahogy nekünk is :)

Naptár

szeptember 2024
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30

Indavideó

ET (Embrio Transfer)

2009.10.08. 08:36 - pusiandi

A punctio utáni 2. napon, azaz tegnap ismét hívnom kellett a biológust. Legszívesebben átruháztam volna ezt a feladatot a páromra, mert én már féltem hívni őket. Attól tartottam, hogy rossz hírt közölnek, hogy nem lesz végül 1 sem, akit visszakaphatok. Végül is ennyire nem volt szörnyű a helyzet. 3-an továbbra is szépen osztódtak, a 4. nem igazán, viszont volt 1 később ébredő is. Megbeszéltük a biológussal, hogy 2-t fogunk visszakérni. Azt mondta, hogy ha olyan lesz a helyzet, hogy a másik kettő is szépen osztódik, akkor azokat meg majd lefagyasztják. Másnap (azaz ma) kell menni a beültire. Kissé megnyugodtam, de azért nem teljes ez a nyugalom. Valamiért még mindig azon izgulok, hogy ugye az a 2, akik ma beköltöznek a pocimba, egészségesek lesznek. Igyekszem nem arra gondolni, hogy 11 petesejtből csak 4-5 versenyző indult végül. Hiszen a végeredmény számít, azaz, hogy pár hét múlva hallhassam a szívdobogásukat.

Mivel csak 1 órára kellett menjünk, így még bejöttem délelőtt dolgozni, hogy elterelje a figyelmemet. Viszont jó ómenként veszem, hogy reggel 3 kéményseprőt is láttam. Az utóbbi években nem sűrűn lehet őket látni, ahogy tekernek a biciklijükön. Anno, 13-15 éve még mindennapos dolog volt és már akkor is szerencseként fogtuk fel. Ám ahhoz, hogy szerencsénk is legyen, a következőket kellett tegyük: megfogni az egyik gombunkat, 3 x elmondani, hogy "Kéményseprőt látok, szerencsét találok", fogni a gombot, amíg másik utcába nem érek és még aznap látni 3 törött ablaküveget, 3 szemüveges embert és 3 fejkendős nénit. Nem volt nehéz teljesíteni akkor ezeket a dolgokat, hiszem a suiból hazafelé már rutinból tudtuk, hogy melyik régi háznak van törött ablaküvege, és kendős nénik is akadtak bőven. Ma már csak a piacon láthatnék kendős néniket, ott sem biztos, hogy lenne 3. Szóval ma megelédtem annyival, hogy fogtam a gombomat és elmondtam 3x a kívánt mondatot.

Végre eljött az egy óra és mi ott ültünk a műtő előtt és vártuk, hogy behívjanak. Ismerős arc érkezett, egy lány, akinek szintén hétfőn volt a punctio. Aztán végre behívtak minket. Már rutinosan mentünk az öltözőbe átöltözni. Nem tudtam, hogy mennyien leszünk, kell-e várni, így a hosszú zokni és a köntös ismét velem voltak. Akik az őrzőben voltak, már túl voltak a beültin, őket biztosan korábbra hívták. Mikor kérdezték, hogy ki szeretne első lenni, rögtön felugrottam, hogy majd én. Szerencsére a másik lány nem bánta. Szóval ismét a műtőben voltam. Felmásztam az ágyra, megkaptam a lepedőt a lábam közé. Nagyon kedves volt mindenki, Anikó, az asszisztens mondta, hogy mindent mondani fog, hogy mi fog történni. Jött a  biológus is és közölte, hogy a 3. napra mindannyian szépek lettek, így 2 babócát még sítáborba is tudtunk küldeni. Nagyon örültem. Aztán jött a dokim és kezdődött a beülti. Először kaptam egy lemosást langyos vízzel, Anikó aranyos volt, a kezén ellenőrízte, hogy nem lesz-e túl meleg. Hát nem volt valami kellemes érzés, de nem tartott sokáig. Aztán megnézte a dokim, hogy hova is fogja "tenni" a babákat. Nem beszélt túl sokat, de gondolom ez történt. Aztán egy perc alatt már ott is voltak, készen is voltunk. Utána még uh-n ellenőrízték a helyzetüket és még egy képet is kaptunk!! Aztán nagyon lassan és óvatosan át kellett másszak a rendes ágyra és hason fekve kellett még egy órát pihennem. Persze nem én lettem volna, ha rögtön nem lett volna aggódni valóm, ugyanis még a műtőben nevettem egyet Anikó egy megjegyzésén és persze utána azon paráztam, hogy ugye ezzel még nem "löktem" ki a kicsikéimet a pocimból máris.... Az őrzőben persze megkérdeztem Gabitól (szülésznő), hogy ugye nem történt ezzel semmi baj és ő megnyugtatott, hogy nem. Szóval még találkoztunk az orvossal is, újabb papírt kaptam, újabb utasításokat a gyógyszerekkel kapcsolatban. Megbeszéltük, hogy 19-én megyek vérvételre. Tehát 11 napot kell kibírni, hogy megtudjuk, sikerrel jártunk-e. Még kitöltöttünk pár papírt a fagyasztássa kapcsolatban, kifizettük az egy évi díjat és bízunk benne, hogy csak a kistestvérnél fogják befejezni a sítábort a kicsikéink. Hazaérve természetesen azonnal lefeküdtem. Teljes a szigor, csak pisilni kelhetek fel :) De nem bánom. Szeretnék szép magas hcg szintet 11 nap múlva. :)

A bejegyzés trackback címe:

https://lombikbaby.blog.hu/api/trackback/id/tr181435794

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

anetta80 2009.10.11. 14:59:03

Szia!

Drukkolok Nektek! :) Melyik intézetbe jártok?

Üdv: Anetta

pusiandi 2009.10.11. 19:41:41

@anetta80: Szia!

Köszönjük szépen! :)

A debreceni Kaáliba járunk.

Ti is lombikoztok?

anetta80 2009.10.11. 20:18:32

Még a szükséges leletek beszerzésénél tartunk. (antsz, nőgyógyászati leletek stb). De mi is a debreceni Kaáliba fougnk járni majd, mégpedig Bodnár doktorhoz!:)

pusiandi 2009.10.12. 08:30:35

@anetta80: Ha kérdésed van, bíztatásra van szükséged és van kedved hozzá, csatlakozz hozzánk itt: www.nlcafe.hu/forum/?fid=441&topicid=83136.
süti beállítások módosítása